Bár a krónikus obstruktív tüdőbetegséget légúti megbetegedésnek tekintik, szisztémás manifesztációi fokozott morbiditással és mortalitással járnak. Korábban úgy vélték, hogy komorbiditások csak a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek, az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy már enyhe hörgőszűkületet is kísérhetnek komorbiditások. A lehetséges komorbiditások körének meghatározása alapvető jelentőségű a terápiás döntések meghozatalakor, illetve a kórjóslat előrejelzéséhez. (Health Sci Rep. 2022;5:e586.)

A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavat­kozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszak­ban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.

A pszichiátereknek gyakran betegeik obesitását is kezelniük kell, ráadásul a pszichiátriában felírt gyógyszerek jelentős része is testsúlynövekedést okoz, ezért nagyon fontos lenne a testsúlycsökkentő injekció elérhetősége.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a Dravet-szindrómával asszociált rohamok kezelésére szolgáló Fintepla (fenfluramin) készítményt.

Manapság a különféle szervátültetések szinte már rutinműtétnek számíta­nak világszerte. A szervek közül a vese és a máj átültetését végzik a legna­gyobb számban, de viszonylag gyakran kerül sor tüdőtranszplantációra is.

Az étkezési megszorítások és a fizikai gyakorlatok mellett alkalmazott lorcaserin a placebóhoz képest mérsékelt testsúlycsökkenést okozott, és nem növelte a nagyobb kardiovaszkuláris mellékhatások gyakoriságát. 

Az új, hatásos terápiák megjelenésével a gyulladásos reumatológiai kórké­pek kimenetele jelentősen javult az utóbbi években. Kisebb az irreverzibilis szervkárosodás, a mozgáskorlátozottság aránya, a betegségek hosszabb távon remisszióban tarthatók. Emiatt több beteg vállalhat gyermeket, és megfelelően kontrollált betegség, gondosan megválasztott gyógyszeres kezelés mellett csökkenthető a terhességgel kapcsolatos anyai és magzati kockázat. A feladat mindenképpen multidiszciplináris, a gondozó orvos, a társszakmák képviselői és a beteg szoros együttműködése a siker záloga.

A szisztémás sclerosis gyakran társul D-vitamin-hiánnyal. Úgy tűnik, hogy összefüggés mutatkozik a betegség aktivitásával és fenotipikus jellemzőivel. 

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

A Klippel-Feil szindróma egy olyan ritka állapot, amely több veleszületett rendellenességgel hozható összefüggésbe. Korábban COPD-vel való együttes előfordulását még nem írták le.